Szóval az a helyzet, hogy meguntam az állandó mászást, és magasabb célok felé vettem az irányt! Persze még mindíg elérhetetlen vagyok négykézláb, de ez valami szuper. Régóta kőröztem már a franciaágy körül, de csütörtökön úgy döntöttem, hogy nekiindulok! Persze ilyenkor nincs szalag a kamerába!!! (anya nagyon morcos is volt emiatt) Aztán előkerült a fényképezőgép! Ez meg persze mindíg sötét felvételeket csinál, úgyhogy megmakacsoltam magam, hogy feleslegesen nincs produkció! Így nem sok van a felvételen, de a semminél több! Ráadásként anya észrevette, hogy áttört a hetedik fogam! Szóval elég nagy nap volt a csütörtök!
Azóta már fel tudok állni kapaszkodás nélkül is, és ahol csak lehet, gyakorolom a legújabb tudományomat, a menést!
Pénteken itt volt a keresztmami, és voltunk a Westendban. Kaptam tőle rucikat,ééééééééééééééés, olyan gyurmát, amit 1 éves kortól lehet használni. Este fel is avattuk az ősökkel. Ők nagyon szuperul szórakoztak, és meg csodáltam a remekműveket, és jól szét is szedtem őket!
Egyébként ez egy dédizős hétvége volt. Tegnap apa-dédiéknél voltunk Erzsébet-napozni, meg a dédimamának a névnapján van a szülinapja is (szegény), így tegnap nagycsaládi találkozó volt náluk. Ott volt az uncsitesóm is a Ricsi! Szupi volt!
Ma pedig anya-dédiéknél voltunk, mert ő meg Katalin. Délután egy kicsit elugrottunk anyáékkal és a dédipapával a játszóházba, ahol már jártunk a múlthéten! Most még szuperebb volt, mert jó sok gyerkőccel találkoztam. Sajnos hamar elment a félóra, amit erre szántunk, de még visszatérünk máskor is. Ja, és felavattam ezen alkalomból a külön erre a célra (keresztmamitól) kapott "játszóházas-ruhámat" is!
Legujabb szavam: "kuli-kuji-kujió". Eddig megfejtés alatt áll. Azt gyanítják, hogy a buliból jött, de hogy mit jelent, arra még senki sem jött rá!
Üdv: Alex
Mamama elmélete szerint, ha sűrűn látom a "Mikulást", akkor nem fogok megijedni tőle, amikor itt az ideje! Tudom, érdekes elmélet.
Itt voltak vasárnap du. és úgy döntöttek az ősök, hogy próbáljuk ki! Előkerültek a tavalyi sapik is (állítólag, én ilyenekre nem emlékszem), és jókat nevettünk. Apa beöltözött Mikulásnak, mindenki kapott valami fejrevalót, anya pedig fotózott (mint általában, megint nincs rajta 1 árva képen sem).
Tényleg jóóól megijedtem tőle. Aztán levette a szakállát, és így már tudtam, hogy ez az éééén apukám, és nincs mitől félnem!
Megpróbáltak belehúzni a csizmába is (hiába)...
... amiben tavaly még így lötyögtem!
Hát hiába, növök, mint a gomba!
Aztán még mikulás-puttony is lett belőlem:
Jól elfáradva néztem a reklámot:
Vasárnap délelőtt kiugrottunk a dédiékhez, és elmentünk ide, ez egy nagyon klassz játszóház! Persze fényképezőt nem vittünk, de van egy itt a közelünkben is, állítólag ezentúl sokszor megyünk majd ide! Nagyon tetszett. Úgy elszaladt az idő, hogy 46 percet voltunk bent. Kicsit félt anya, hogy nem fogom jól érezni magam, de én megmutattam neki! Nyakig érő kislabdahalmazban is másztam, birtokba vettem a legkisebb ugráló-várat, és mindemellett kurjongattam, és kiabáltam a nagyobb csajsziknak, hogy hát: "hé, itt vagyok!!!" Szóval szupi volt! Legközelebb csinálunk képeket is!
Üdv: ALEX
Szavazz rám minden nap 1* a következő 1 hónapon át!!!
Itt a Törpi kategóriában vagyok 731-es sorszámmal.
Köszi: Üdv: Alex
... engem ünnepelnek! Szuper dolog ez a szülinap. És tényleg ilyen sűrűn van? Én csak örülök. Mindíg torta, ajándékok, móka, kacagás, nah, ezt meg tudnám szokni!!! De először is:
Isten éltesse soká a Mamát (apa), és a Tatát is, ugyanis nekik is a héten volt a szülinapjuk!!!!
Ezen közös apropóból együtt ünnapaltünk a Mamával szombaton, náluk! Ott voltak a Dédiék is! Megint kaptam sok tök jó játékot, meg igggazán fiiiinom tortát!.
Ma pedig Mamamánál és a Tatánál voltunk, de itt sajna nem készültek képek, de azért itt is szuperul szórakoztunk!
Üdv: Alex
u.i: Már 10 kiló vagyok!!!!
Drága kisfiam!
Életem legnagyobb álma vált valóra azzal, hogy Te 1 éve megszülettél! Kicsi gyerekorom óta arra vágytam, hogy gyermekem lehessen. Míg más lányok csavarogtak, vagy fiúztak 12 évesen, én akkor is a babámmal játszottam otthon. Azt hiszem, én arra születtem, hogy anya, a Te anyukád legyek!
2 év eredménytelen próbálkozás után, (jól megvárattál minket), földöntúli érzés fogott el, mikor egy vékony csíkkal a teszten megmutattad nekem, hogy Te bizony már létezel, már ott ficánkolsz a pocakomban! El se mertem hinni, hogy ez igaz, csak sírtam örömömben! A terhesség orvosi része nem volt túl jó, de az érzéssel, hogy hozzám tartozol, bennem növekedsz minden csodaszép volt. Mikor először láttunk az UH-on, mikor megtudtuk, hogy fiúcska vagy, mikor megmozdultál és mikor először a kapjaimban tartottalak, mind mind leírhatatlan érzés volt, és csakis a miénk!!!! Ezeket el lehet képzelni, bele lehet gondolni, de hogy ez valójában milyen, azt csak mi ketten tudjuk a szívünk mélyén. Mindez egy kapocs, amely egész életünkön át összeköt majd minket. Sohasem hittem volna, hogy egy ember ennyire képes szeretni, hogy van az a csodálatos szerelem, amit irántad érzek
Amekkora csoda volt, hogy megfogantál, akkora csoda, hogy itt vagy velem. Lényed betölti egész életem, szívemet ,lelkemet. Most pedig azon kapom magam, hogy 1 éves lettél. Egy önálló akaratú (de milyen), kézenfogva sétáló, mamamama-zó kicsi ember, akiből nekem kell egy tisztességes és jóravaló felnőtt embert nevelnem (persze apával együtt). Hihetetlen felelősség, de mindemellett egy gyönyörű, életreszóló feladat ez. Én mindent megteszek, hogy ez a lehető legjobban sikerüljön majd!
Születésnapod alkalmából nagyon sok jót, és boldogságot kívánok egész életedre.
Sokszor csókol: anya
Hát igen! Ez a nap is elmúlt! De ne szaladjunk így előre!
Hétfőn anya azt mondta, hogy buli lesz holnap! Nekem pedig annyira megtetszett ez a szó, hogy azóta is csak mondogatom különböző formákban: "Buli; Buji; Bbbbbbbbuji..."
Mikor reggel felébredtem sok (6 lufi) színes valami volt felakasztgatva a lakásban, és ha meglöktük szépen lengedezett. Nah, gondoltam akkor ez már buli, így nem is alszom ma, én legény leszek a talpamon!
Délelőtt jött a Dédipapa. Nagyon örültem ám. Minden játékomat megmutattam neki, jó sokat produkáltam magam az ide-oda gyorsmászásommal, majd az ölébe telepedtem macis chipset enni. Nagyon jól szórakoztunk! Aztán megjelent Mamama. Hát neki annyira megörültem, hogy azt sem akartam engedni, hogy levegye a kabátját. Csak nála akartam lenni, hiába jött anya, vagy a Dédi. Kis idő múlva anya elment itthonról, de sietett haza hozzám. Aztán dédipapa ment el, de ő sajna nem jött vissza.:O(
Nagyon meglepődtem, mikor egy újabb csengetés alkalmával (kb. 1/2 4-kor) apa állt az ajtóban. Na, gondoltam ez tényleg buli! A hab a tortán, még a Tata is megjött. Volt boldog szülinapot dal, meg kaptam 2 tortát, vagy mit! Az egyiket a mamamáéktól (gesztenyés), a másikat pedig anya és apa csináltak sk. nekem. Volt rajta zenélő gyertya is.
(Ha valakit érdekel: 2 doboz babapiskóta (Biskotti) 4 db. csokis- és 3 db. vaníliás babapuding. A piskótát narancslébe áztatták, majd rétegezve a pudinggal, 1 tortaformába került. a Tetejére jött étcsokimáz, és a szélén és az oldalán nagyon sok színes "csokireszelék" volt. A tetejére kakaóval kevert vajjal volt írva: Alex) Ennek a tortának volt a legnagyobb sikere, nagyon finom lett!
Mint sejthetitek, nagyon csúnya véget ért a remekmű, mivel szanaszét csapkodtam az egészet, ők pedig hagyták. Aztán írány a kád. Kisuvickoltak a tortából, tisztaruha, és már jöttek is az ajándékok. Felsorolom: kismotor (Tata-mamama); Beszélő, éneklő (poci) kutya; Rezgő elefánt; mesekönyv (apa&anya) ;(még elsején) sütifaló kincsesbödön (dédiék-mamamáék); adidas kollakció (mama-papa). Eddig bírtam alvás nélkül, kb. 1/2 6-kor kidőltem!
... és 1 éves leszek!
Bár én (még) nem tudom, hogy ez mit jelent, és mitől lesz "ez a nap más, mint a többi", de anyáék már nagyon várják, az tuti! Anya minden egyes nap elámul, hogy mekkora vagyok! Én mindebből csak azt veszem észre, hogy ugyan lemászni már tudok a franciaágyról, a kanapéról, de felmászni még nem. Szerintem akkor leszek igazán nagy. Azt sem értem, hogy miért várják, hogy egyedül menjek! Én nagyon szeretek mászni. Kényelmes, gyors, és kisebbet lehet huppani belőle! :O) Így bárhová eljutok! Persze nagyon szeretek 2 lábon is sétálni, de nekem elég úgy, hogy fogják a kezem. Viszont álldogálni, azt naggyon szeretek. Sokkal több "tilos" dolgot érek el így. Érdekes: sokkal stabilabban megyek, ha a bal kezemet fogják, mintha a jobbat. Hm, hát ez van.
Betegség: Pénteken mentünk vissza a dokinénihez, szinte semmit sem javultam. Délre mentünk, de anya úgy gondolta, hogy menjünk előbb, nehogy a várakozásban elkapjak valami más nyavalyát is,legyünk elsők! Meg kell mondanom, nem voltam ez ügyben valami együttműködő! Először is elaludtam az etetőszékben:
Anya kivett, és végig aludtam, amíg megmérte a lázamat (ami persze nem volt, csak túl aggódja a dolgot), és fel is öltöztett:
Persze mikor kész lettem, rögtön felébredtem, és már mehettünk is. Anya azt mondja, így mindíg sokkal egyszerűbb lenne engem felöltöztetni. Így sikerült 20 perccel a rendelés előtt ott lennünk, amit én kellően ki is használtam, végig róttuk a köröket a váróban. Persze, be kellett járatnom az új bakancsomat! Kaptam új gyógyszereket, és mostmár tényleg jobban vagyok. Gyógyultá még nem nyilvánítottak az ősök, de határozottan jobb a helyzet.
Ééééééééééééééés: már három napja nem tápszert vacsorázok, hanem fürcsi előtt kapok tejpépet vagy főzeléket! Azért ez már valami nem?
Viszont nem könnyítem meg az éjszakákat mostanság. Többször riadok fel visítva. Ilyen még talán sosem volt, de anya ma éjjel, kb. 4:30-ig bírta, ekkor odavett maguk közé, és így 1/2 9-ig aludt a család.Azt mondják, ebből nem lesz rendszer, dehát olyan jó volt. Szóval, egy szó, mint száz, ezek bizony fogzós tünetek, ugyanis megint beindult a jól ismert nyálömlésem is.
De lényeg a lényeg, itthon még mindíg az én kezemben az irányítás:
És tegnap már egyes egyedül ettem meg egy egész túró rudit:
Hát, ezek történnek velünk mostanság.
Majd tudósítalak titeket a szülinapomról!
Túrórudis szép álmokat, üdv: Alex